Thanator: A pandorai llatok cscsragadozja. Mint a legtbb pandorai gerincesnek, neki is hat lba van, melyekkel kpes hatalmas ugrsokra. Magassga krlbell 4 mter. Tarkjn tollhoz hasonl szarukpzdmnyek tallhatk, melyek llsbl kvetkeztetni lehet az egyed hangulatra.
Ikran/Sikolt: A na'vik egyik htasa. Repl, ngy szrnnyal rendelkez hll. Pofjn jellegzetes tarjok tallhatk. Legtbbszr zld, kk, vagy narancssrga sznekben fordul el. Szrnyfesztvolsga a 14 mtert is elrheti.
Leonopteryx/Toruk: A pandorai leveg korltlan ura. Az ikrnok rokona, m jval nagyobb s vrszomjasabb azoknl. A na'vik nem prblkoznak a szeldtsvel . Lovast toruk makto-nak nevezik. A toruk szrnyfesztvolsga tbb mint 30 mter.
Tapirus: Malacszer aprcska llat. A ragadozkkal teli Pandora vilgn ez az llat tlti be a tkletes zskmny szerept.
Szkken: A na'vik szrazfldi htasa. Sokban hasonlt a fldi lovakra, m azoknl nagyobb, s hrom pr lba van. Srnyk helyn nagy, rdekes hrtya tallhat, mely a hhztartsban jtszik szerepet. Lbai cskozottak, mint a fldi okapi. Testnek tbbi rsze lila, kk, barna, vagy ezek keverke.
Farkashina/Nantag: Kis, hatlb, szrazfldi ragadoz. Leginkbb a fldi hinhoz hasonlt. Csoportban jrnak vadszni. Nagysguk egy kzepes termet kutyval megegyez, brk szne jfeket
Darzscskos farkashina: A farkashina csaldjba tartozik. A darzs nemzetsgnek kamleonszer elsznezdsekkel rendelkezik, amik mr-mr lthatatlann teszi a vadonban.
Elektromos farkashina: A farkashink csaldjba tartozik. Ez a fajta kpes elektromos impulzusokat kibocsltani amivel letudja bnitani az ldozatt mg a tmads eltt.
Vrsfoltos farkashina: Farkashink csaldjba tartoznak, a vrsfoltosak arrl hresek, hogy vrramukban ngygyit enzim tallhat. Ez a sajtossg nehezen legyzhetv tette ket.
Prolemuris: Fra msz, majomszer llny. Testnek szne lnkzld vagy kk. Hat vgtaggal rendelkezik. Karjai knykig egybenttek, gy furcsa hatst kelt. Orruk csupn apr lyuk. Egy mter hosszak, s az sem kizrhat, hogy kpesek rvid idej siklsra; nem agresszvak.
Hammerhead Titanothere: Nagy mret, kalapcsfej nvnyev. Tarkjn nagy, vltoz szn tollakat visel. Annak ellenre, hogy kizrlag nvnyi tpllkokat fogyaszt, flelmetes s agresszv llny. Krlbell 20 mter hossz, sokszorta nagyobb, mint egy tlagos fldi elefnt.
Viharblny: tlagosan 7 mter hossz, 4,5 mter magas s durvn 900kg krl van. Viszonylag szelid llat, Ltsa gyenge. Szaglsa hihetetlen kifinomult. Szembeszlben a pr mrfldn bell elhelyezked ragadoztl is megriad.
|